Kastélyaink közel és távol
Utazás: komfortos autóbusszal
Időpont: 2023. április 1. (szombat)
Részvételi díj: 12.000 Ft + belépők
Útvonal: Székesfehérvár – Csákvár - Bajna – Zsámbék - Székesfehérvár
Program:
Indulás 9.00 órakor Székesfehérvár, Skála parkolóból. Gróf Esterházy János építtette fel Csákváron azt a kastélyt, amelyet lenyűgöző méreteivel, részleteinek gazdagságával és hosszú évtizedeken át formált, ápolt, gazdagított parkjával ma is az egyik legszebb hazai kastélyként tartunk számon. Építése 1781-ben fejeződött be, de még évtizedekig alakítgatták, amíg egyszer csak az eredetileg barokk stílusú kastély klasszicista külsőt öltött. A reprezentatív épület sűrű lombok közül, hirtelen tűnik az érkező elé. Rácskerítéssel elzárt tágas díszudvara fejedelmien előkelő, mégis rendkívül egyszerű. A háttérben vörös márvány lépcső vezet fel a timpanonnal lezárt dór oszlopcsarnokhoz, amely jelzi a főbejáratot és a kocsifelhajtót. A főépülethez harmonikusan csatlakozó oldalszárnyakban kápolna és színház is helyet kapott. A tágas kastélyban tulajdonosaik hatalmas könyvtárat, képtárat, vadásztermet és lovasiskolát is berendeztek. A kastélyt az Esterházy család 1945-ig lakta. A háborús események során elsősorban belső berendezései károsodtak, a megmaradt értékeket széthordták. Jóllehet az épület ma – építészeti szempontból – teljes pompájában áll, méltóan építészeti értékéhez kórházként működik.
Nagy területű angolparkját a kastély építkezéseivel párhuzamosan, részletes és szakszerű tervek alapján, évtizedek munkájával alakítottak ki. A park északkeleti oldalon szinte észrevétlenül csatlakozik a Vértes összefüggő erdőterületéhez. A meglévő faállomány és az általuk alkotott tájkép rendkívüli értékkel bír és védelmet érdemel. Az őshonos és betelepített fa- ill. cserjefajoknak otthont adó gondozott parkot kellemes sétautakon tudjuk körül járni. A kertet egykoron díszítő hangulatos kerti lakok, pihenőházak, emlékművek sokaságából mára sajnos egy-kettő maradt csak mutatóba. Figyelemre méltó a neogótikus Szentháromság-építmény és az akkori divat szerint kötelező grotta, azaz műbarlang, ill. a nagyméretű kőszobrászati értékű napóra. A parkban néhány hatalmas faegyedet is láthatunk, egy 150 éves mamutfenyőt, és a kastélytól nem messze egy óriási platánfát. A park egymástól messzebb eső kertrészeit köti össze a Prinz allé nevű fasor, amelyet az 1815-ös francia–német–osztrák békekötés emlékére ültetett az Esterházy család. A parkba méltó módon, lovaskocsival hajtunk be!
Komárom-Esztergom megyében, Bajna település legmagasabb pontján áll Magyarország legszeb klasszicista kastélyegyüttese, az Ördöglovas kastély. Azaz a Sándor-Metternich-kastély. A bajnai birtokra – a Gerecse vidék keleti részén – 1720 táján épült vadászkastélyt a 19. századi átépítés és bővítés keretében Hild József építész tervezte át, aki egy klasszicista stílusú, főszárnyán téglalap alaprajzú, egyemeletes, mellékszárnyain földszintes épületet tervezett. Az Ördöglovas kastélyának is nevezik, gróf Sándor Móric nyomán. „Ez nem ember, ez egy ördög” – mondták róla Angliában. Hajmeresztő lovasbravúrjaitól hangos volt Budapest és Bécs. Több világcsúcsot is felállított akadályugrásban. A saját kastélya erkélyéről is leugratott és a legendák szerint a kastélyban is gyakran lovon járt. A nagytermekben látható falfestmények, amelyeket a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico alkotott, a műemlék épület különleges díszei. Az Etruszk terem díszítéséhez etruszk vázák mintái szolgáltak alapul, a Raffaello terem mennyezetképét Raffaello vatikáni loggiájának groteszkjei ihlették.
